Első fokon a bíróság megsemmisítette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium református egyháznak való visszaadásáról szóló határozatot és visszaélésért börtönbüntetést szabott ki a restitúciós bizottság tagjaira.
Miután a vádlottak, az egyház és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is fellebbezett, a másodfokú tárgyalás tavaly a ploiesti táblabíróságon kezdődött, amely azért utalta a legfelső bíróságra az ügyet, mert decemberben az egyik vádlottat, Markó Attilát parlamenti képviselővé választották.
A legfelső bíróság fél év után, az ítélethirdetés előtt vizsgálta meg illetékességét, és úgy döntött, nem rá tartozik az ügy.
Kapcza Mikolt Krisztina, a politikus ügyvédje csütörtökön az MTI-nek azt mondta: mind a védelmet, mind a DNA képviselőjét meglepte, hogy a legfelső bíróság nem az első tárgyaláson, hanem az ítélethirdetés előtt vetette fel az illetékesség kérdését. Rámutatott: a törvényhozókat érintő ügyekben Romániában a legfelső bíróság illetékes, ezt a bíróság vélhetően arra hivatkozva háríthatja el, hogy Markó Attilának ez a minősége nem állt fenn a feltételezett bűncselekmény elkövetésének pillanatában.
A három éve zajló per nemzetközi visszhangot keltett. Az elsőfokú ítélet kapcsán a magyar kormány tavaly nyilatkozatban fejezte ki értetlenségét, és szolidaritást vállalt az elítéltekkel. Az amerikai külügyminisztérium is jelezte: figyelemmel kíséri a Mikó-pert és nagy hangsúlyt helyez a kommunista rezsim által elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására.
Az erdélyi történelmi egyházak egyértelművé tették, hogy ezt az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítási kísérletének tekintik. A magyar pártok és érdekvédelmi szervezetek is egyöntetűen kiálltak a restitúciós bizottság elítélt tagjai mellett: tavaly szeptember elsején magyarok tízezrei tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön az Igazság napja elnevezésű demonstráción a Székely Mikó kollégium visszaállamosítása és a restitúciós bizottság meghurcolása ellen.